Miért szeretjük a hangoskönyveket?

Október 02. 11:27

Néhány éve még azt sem tudtuk, mi fán terem a hangoskönyv, ma viszont szinte már természetes látvány, hogy a könyvesboltokban a hagyományos kötetek mellett cédék is sorakoznak, rajtuk a legfrissebb irodalmi sikerekkel. Világszerte évente több százmilliót adnak el hangoskönyvekből - de vajon mi a siker titka?

Aligha van olyan magyar felnőtt, aki tíz-húsz vagy akár harminc évvel ezelőtt ne hallgatott volna meselemezt, így a "hangos" műfaj valójában egyikünk számára sem ismeretlen. A mai hangoskönyvek ősei azonban jóval régebbiek, mint a Vuk, Mátyás király és a Benedek Elek-féle mesék hangzó, bakelites változatai. Az első "beszélő könyvet" az amerikai vakok szövetsége adta ki 1932-ben - céljuk az volt, hogy azok a látássérült emberek is megismerkedhessenek a klasszikus és a legújabb irodalmi művekkel, akik semmilyen más módon nem tudják "elolvasni" a köteteket. Magyarországon a hatvanas évek óta készülnek hangoskönyvek, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének könyvtárában több ezer cím közül választhatnak a szövetségi tagok - az anyag jelentős része bakelitlemezen és kazettán van, de újabban egyre több a cédé is.

Kinek kell a hangoskönyv?

Az első, széles közönségnek szánt hangoskönyvre egészen 2003-ig kellett várni - ekkor jelentette meg a Kossuth Könyvkiadó Örkény egyperceseit. A siker nem maradt el, bár ez utólag nem is tűnik meglepőnek: az egyperces novellákat felolvasó Mácsai Pál elnyerte a közönség tetszését, az ezredforduló utáni évektől kezdve pedig egyébként is egyre nagyobb volt az érdeklődés a hangzó irodalom iránt. Míg az első években a magyar üzletek polcain alig több mint százféle kiadványt találhattunk, ma már ennek többszöröse várja a reménybeli vásárlókat: a Bibliától kezdve a klasszikus gyermekirodalmon át a legújabb bestsellerekig szinte bármit megvehetünk.

Németországban ma már évente több mint százmillió darabot adnak el a korongokból, amelyeket - a felmérések szerint - elsősorban fiatal értelmiségiek vesznek, akik szeretnék hasznosan eltölteni minden szabad percüket, legyen az utazás a metrón vagy sorbanállás a postán. A hangoskönyvek készítésével és forgalmazásával foglalkozók szerint az Egyesült Államokban már nem lehet ennyire pontosan meghatározni a vásárlók körét, az azonban biztos, hogy a többség autózás közben hallgat irodalmat. Erre utal az is, hogy az USA-ban a kamionsofőrök hagyományosan jelentős vásárlóerőt képeznek a beszélő könyvek piacán: ők ugyanis egy több ezer kilométeres út megtétele alatt akár több művet is végighallgatnak. Nem csoda, hogy a tengerentúlon minden évben átadják az év hangoskönyvének járó díjat - a győztesek között az elmúlt években éppúgy szerepelt politikusi önéletrajz, mint szépirodalmi mű.

Miért szeretjük a hangoskönyveket?

"Bár én még mindig az olvasás híve vagyok, van otthon négy-öt hangoskönyvem, amelyeket ajándékba kaptam. Eleinte szkeptikus voltam, azt hittem, hogy így biztos nem tudom magam átadni a műnek, de tévedtem: általában takarítás és főzés közben szoktam feltenni a fülhallgatót, és többször volt már olyan, hogy azt vettem észre, ülök a konyhaasztalnál, és már másfél órája hallgatom a regényt" - mondja a kétgyermekes Béres Anikó, aki már a gyermekeinek és édesapjának is beszerzett néhány cédét. "A kisebbiknek mesecédét vettem, a nagyobb fiam pedig az Egri csillagok és a Tüskevár hangoskönyves változatát kérte. Az édesapámnak Rejtő Jenő-regényt vásároltam, és óriási sikere volt. Ő sajnos egyébként sem tud könnyen olvasni, a látása ugyanis nagyon megromlott, ezért igazi kincs számára egy-egy újabb cédé" - teszi hozzá.

Fodor Zsuzsanna fejlesztőpedagógus úgy látja, az olvasási nehézségekkel küzdő gyerekek számára is nagy segítség lehet a hangoskönyv. "Ez nem azt jelenti, hogy teljesen abba kell hagyni az olvasást, sőt! A hangoskönyvvel inkább az irodalmat, egy-egy szerzőt és művet lehet megszerettetni, és ez nagyon fontos a mai diákok esetében" - mondja a pedagógus, aki olyan tanulóval is találkozott már, aki cédén hallgatta meg a kötelező olvasmányokat is. "Már amelyik már megjelent hangoskönyvként. Először nem örültem ennek, de aztán végiggondoltam a dolgot: melyik a jobb, ha egy öt oldalas rövidített változatot olvas el, vagy ha meghallgatja az egészet? Az utóbbi mellett döntöttem" - magyarázza.

A magyar szakos egyetemista, Szabó Zsuzsa már több mint tíz hangoskönyv meghallgatásán van túl. Szerinte a vásárlók többsége nemcsak szerző és mű alapján választ, fontos szempont a felolvasó személye is. "Én például nem szeretem, ha felejthető, átlagos hang olvassa fel az adott regényt. Jobban kedvelem a karakteres, száz közül is megismerhető hangokat, például Rudolf Péterét, Gálvölgyiét vagy Szacsvay Lászlóét" - magyarázza.

Mit hallgassunk idén ősszel?

Az idei ősz egyik újdonsága Spiró György Álmodtam neked című novelláskötetéből készült hangoskönyv, amely már csak azért is érdekes, mert ma a szerző olvassa fel saját művét. Az először 1987-ben megjelent kötet novelláit az írótól megszokott éleslátás és fanyar humor jellemzi - a rövid, néhol borongós hangulatú, máskor ironikus írások bevallottan önéletrajzi elemeket is tartalmaznak.

Ugyancsak kihagyhatatlan Petőfi Sándor Az apostol című művének hangos változata: a forradalmár Szilveszter története Petőfi politikával, szabadsággal és társadalommal kapcsolatos elveinek összefoglalása, amelyet Kaszás Attila hangján hallhatunk. Ha pedig könnyedebb szórakozásra vágyunk, válasszunk a Rejtő Jenő-hangoskönyvek közül: Az elveszett cirkáló, A néma revolverek városa és Az ellopott futár mellett A vesztegzár a Grand Hotelben című regényt is meghallgathatjuk, Rudolf Péter előadásában.

A hozzászóláshoz be kell lépned. Amennyiben regisztrálni szeretnél, megteheted itt!