Legendás bakik a regényekben

Október 07. 15:51

Hol kel fel a Vénusz az Anna Kareninában? Hogyan gyújtanak tüzet A legyek ura című regény szereplői? És vajon hogyan "támad fel" Sherlock Holmes A baskervilles-i kutya című regényben? Könyves bakik nyomában jártunk.

A mozifilmes bakik és ellentmondások utáni kutatás ma már igazi hobbivá vált - de mi a helyzet a "regényes hibákkal"?

Hol kel fel a Vénusz?

Sokak által ismert bakit rejt William Golding A legyek ura című regényében az a jelenet, amikor a lakatlan szigetre vetődött gyerekek egyik társuk szemüvegével gyújtanak tüzet. A gond csak az, hogy az a bizonyos szemüveg rövidlátóknak való, amelynek a lencséjével az optika törvényei szerint lehetetlen tüzet gyújtani.

Hasonló tévedésre hívja fel a figyelmet egyik tanulmányában Solt Kornél, aki Tolsztoj Anna Kareninájában talált természettudományos lehetetlenséget. "Sötétedni kezdett. A ragyogó, ezüstös Venus, mélyen lenn nyugaton, már a nyírfák mögül csillogott ki gyöngéd világával; magasan keleten pedig a komor Arkturusz öntötte vörös fényét. Levin a feje fölött elfogta s megint elvesztette a Göncöl csillagait. Szalonkák sem szálltak, de Levin úgy döntött, megvárja, amíg a Venus, amelyet a nyírfaág alatt látott, fölébe kerül s a Göncöl csillagai egészen fölragyognak. A Venus az ág fölé került már…" - áll a regényben. Vagyis Tolsztoj nem más ír le, mint hogy a Vénusz nyugaton kel fel. Ahogy Solt kinyomozta, nem fordítási hibáról van szó, az orosz eredetiben is így szerepel ez a néhány sor, az angol fordításban azonban már lábjegyzetben felhívják arra a figyelmet, hogy az író minden bizonnyal tévedett a Vénusz mozgását illetően: "Minthogy a Vénusz nyugaton van, nem kel, hanem nyugszik."

Huckleberry Finn és a húszdolláros

Hasonló hibát találhat a figyelmes olvasó Mark Twain egyik legnépszerűbb regényében, a
Huckleberry Finnben: a címszerepelő Finn egy alkalommal úgy dönt, hogy feladja a katonáknak Jimet, a szökött rabszolgát. Amikor azonban a katonák már közelednek a folyón, Huck megváltoztatja a döntését, és egy jól sikerült hazugsággal megmenti a barátját, sőt még jutalmat is kap a fegyveresektől, egy-egy arany húszdollárost. A "twenty dollar gold piece" azonban csak 1850-ben került forgalomba, előtte nem volt ilyen húszdolláros - pedig Huck Finn és Jim története 1835 és 1845 között játszódik.

A világszerte híres könyvben más bakit is felfedezhetnénk, ha annak idején a köteteket elkészítő nyomda korrektora nem lett volna olyan éles szemű. A legenda szerint Mark Twain már régen nyomdába adta a Huckleberry Finn kéziratát, és a szedés is készen állt már, amikor a korrektor észrevette, hogy a regény egyik pontján ellentmondás van. Huckleberry Finn át akar evezni a Mississippin, ezért beül abba a csónakba, amelyről huszonhét oldallal korábban kiderül, hogy elveszett. Twain gyorsan javította a szöveget, így a "Beültem a csónakba" mondat helyett ma már "Találtam egy csónakot" szerepel.

Dumas és az ellentmondások

Dumas A három testőr című művében is számos ellentmondást találhat a szemfüles olvasó:  "Amikor D’Artagnan magára maradt Bonacieux-néval, feléje fordult; a szegény nő félig aléltan hevert egy karosszékben. D’Artagnan gyorsan végigfürkészte pillantásával. Bájos, huszonöt-huszonhat éves fiatalasszony volt; haja barna, szeme kék…" - részletezi a regény D’Artagnan és Bonacieux-né első találkozását, majd így folytatódik a szöveg: "Bonacieux-né épp abban a pillanatban tért eszméletre. Felnyitotta szemét, iszonyodva tekintett körül…" De vajon hogyan tudta még azelőtt megállapítani D’Artagnan, hogy a fiatal nőnek milyen színű a szeme, mielőtt az kinyitotta volna?

Baki vagy írói szabadság?

Vannak persze olyan esetek, amikor nehéz eldönteni, hogy valóban bakiról van szó, vagy egyszerűen a szerző írói szabadságával élt. Ilyen kétes eset például Stendhal A pármai kolostor című regényében az a jelenet, amikor Fabrizio del Dongo hálából gyertyákat gyújt a bolognai San Petronio templomban "Cimabue híres Madonnája előtt", holott a valóságban nincs Cimabue-Madonna az említett templomban.

Ugyancsak nem tévedés, sokkal inkább olvasói óhaj kényszeríttette rá Arthur Conan Doyle-t, hogy A baskervilles-i kutya című művében "feltámassza" Sherlock Holmes-t, ezzel ellentmondásba keveredve korábbi regényének cselekményével. A Fina című könyvben ugyanis Moriarty professzor megöli a népszerű detektívet a Reichenbach-vízesésnél, míg A baskervilles-i kutyában újra színre lép Holmes. Az ok egyszerű: az olvasók a Fina után levelek tömegeit küldték el Doyle-nak, követelve Sherlock Holmes visszatértét, a szerző pedig kénytelen volt eleget tenni kívánságuknak 1904-ben.

A hozzászóláshoz be kell lépned. Amennyiben regisztrálni szeretnél, megteheted itt!