A hét könyve: A lány, aki a tűzzel játszik

Október 09. 13:51

"Több, mint egy regény. Függővé tesz!" - írta a 2004-ben elhunyt svéd író, Stieg Larsson Millennium-trilógiájának első részéről a francia Le Nouvel Observateur. Azóta már megjelent a második és a harmadik kötet is, amelyet világszerte több millióan olvastak el, és számos irodalmi elismeréssel díjaztak.

Aki már olvasta Stieg Larsson Millennium-trilógiájának első részét, A tetovált lány című regényt, az egészen biztosan nem fogja kihagyni a második kötetet, amely tovább követi Lisbeth Salander és Mikael Blomkvist sorsát. A két főszereplő ismét vérre menő harcba keveredik, hajtóvadászat indul ellenük.  Minden túlzás nélkül állíthatjuk, A lány, aki a tűzzel játszik valóban letehetetlen olvasmány, nem véletlen, hogy egyre többek kezében látjuk a buszon, metrón, utcán.

Anélkül, hogy a krimi élvezetét elrontanánk a végkifejlet kikotyogásával és a rejtélyek megoldásával, annyit elmondhatunk, hogy a két főszereplő maradt: a sápadt, gyermek kinézetű, antiszociális, ám rendkívüli memóriával, számítógépes tudással és tehetséggel megáldott Lisbeth Salanderrel az olvasók a regény elején szokatlanul nyugodt környezetben, karibi körutazása idején találkozhatnak újra. Persze azt talán mondanunk sem kell, hogy a látszólagos nyugalom nem tart sokáig. A férfi főszereplő, a sármos gazdasági újságíró Blomkvist sem változott sokat az első rész óta, eltekintve attól, hogy A tetovált lány című regényben igencsak nagy pácban lévő zsurnaliszta most biztosabb talajon áll - legalábbis egy ideig. Igaz, Salanderhez fűződő viszonya korántsem izgalmaktól mentes.

A kiindulási pont ismét az első részben már megismert Millennium folyóirat, amely tényfeltáró riport megjelentetésére készül: arról szeretnék lerántani a leplet, hogy hogyan és honnan kerülnek Svédországba azok a fiatal külföldi lányok, akiket később prostitúcióra kényszerítenek. Hogyan működik a futtatói hálózat, kik a motorjai és az élvezői a milliós üzletnek? És talán a legfontosabb kérdés: kik veszik igénybe a szexuális rabszolgaként tartott lányok szolgáltatásait? A kuncsaftok listáján jó néhány befolyásos személyiség is szerepel, így nem csoda, ha többen minden eszközt bevetnének annak érdekében, hogy a cikk ne jelenhessen meg, illetve hogy a nevük ne kerüljön kapcsolatba a botránnyal. A Millennium tervéről a nyughatatlan Salander is tudomást szerez, így keveredik bele az egész országot izgalomban tartó gyilkossági ügybe - miközben ellene is gyilkos hajtóvadászat indul. A kérdés csak az, hogy sikerül-e túlélnie az életveszélyes kalandokat.

A Millennium trilógia második része ugyanolyan sodró és fordulatokban gazdag, mint A tetovált lány - és jóval többet nyújt az olvasónak, mint egy szimpla krimi, hiszen ahogy azt Stieg Larssontól megszokhattuk, képet kapunk a társadalom felszíne alatt megbúvó ellentétekről és érdekháborúkról is. Jól érezhető, hogy a 2004-ben, még a trilógia megjelenése előtt elhunyt Larsson újságíróként dolgozott, tizenöt évig volt az Expo nevű újság főszerkesztője, a svédek számtalan oknyomozó írás szerzőjeként is ismerik. Nem csoda, hogy a regényt úgy állította össze, hogy az olvasó egyre mélyebbre hatolhat a megalázottak és megnyomorítottak, valamint a bűnözők világában, és egyre sötétebb titkokra derül fény.

Azok sem maradnak ki a jóból, akik a könyv elolvasása előtt, után vagy közben (de semmiképpen sem helyette) megnéznék a trilógia filmes változatát. Svédországban már mind a három film elkészült, amelyek a három regény cselekményét dolgozzák fel, sőt televíziós sorozat is készül Lisbeth Salander és Mikael Blomkvist kalandjaiból. Sőt, egyes hírek szerint Stieg Larsson sikerkönyvére Brad Pitt és Quentin Tarantino is felfigyelt, akik szeretnék megvásárolni a Millennium-trilógia megfilmesítési jogait, így pár éven belül akár hollywoodi változatot is láthatunk a mozikban.

A hozzászóláshoz be kell lépned. Amennyiben regisztrálni szeretnél, megteheted itt!