Nobel-díjas szerzők legjobb műveiből szemezgetünk

Október 09. 11:01

Herta Müller romániai származású, de Németországban élő írónő kapta a 2009-es irodalmi Nobel-díjat. Az elmúlt években számos elismerést elnyerő szerzőnek eddig csupán egy könyve jelent meg magyarul - így aki idén ősszel mindenképpen Nobel-díjas íróktól szeretne olvasni, annak érdemes az előző években jutalmazottak művei közül szemezgetnie. Ebben segít ma a Könyvimádók Blog.

Az idei irodalmi Nobel-díjas Herta Müller romániai születésű, de ma már Németországban él, prózát és verseket egyaránt ír, köteteiben elsősorban a diktatúrában megszerzett tapasztalatait örökíti meg. A Temesvári Egyetemen germanisztika és romanisztika szakon végzett írónő diplomája megszerzése után tanárként és fordítóként dolgozott, majd négy társával együtt megalapította az Aktiongruppe Banat (Bánáti Akciócsoport) nevű művészeti csoportot, akikkel együtt a romániai ellenzék határozott képviselője volt. A Ceausescu-diktatúra titkosrendőrsége, a Securitate nem nézte jó szemmel a csoportosulás munkáját, így amikor Müllert nem sikerült beszervezniük, elbocsátották őt tanári állásából. A szerző 1987 elején költözött a zaklatások elől Németországba.

Írói munkásságára rányomta bélyegét a diktatúrában töltött harmincnégy év, írásainak egyik jellemzője a szavak megválogatása, a velük való jelentésbeli játék. "Szkepticizmussal használja a nyelvet" - fogalmazott a Svéd Akadémia főtitkára, mivel a diktatúra folyamatosan torzítja, "korrumpálja" a nyelvet. Herta Müllernek eddig csupán egy műve, A rókák csapdába esnek jelent meg magyarul, 1995-ben, így sajnos azoknak még várniuk kell, akik a 2009-es Nobel-díjas szerző más munkáival is szeretnének megismerkedni magyar nyelven. Ám hogy addig is legyen mit olvasni, a Könyvimádók a korábbi években Nobel-díjat kapott írók legjobb könyvei közül szemezgetett - íme a mi listánk.

Jean-Marie Gustave Le Clézio: Körforgás

A francia szerző - aki hétévesen írta meg első művét - 2008-ban kapott Nobel-díjat irodalmi munkásságáért. A Svéd Királyi Akadémia indoklása szerint Le Clézio "az új kiinduló pontok, a költői kaland és az érzéki eksztázis írója, a civilizáció alatti és afelett álló emberiesség kutatója".

Több műve is megjelent magyarul, többek között A háború, az Aranyhalacska, a Terra Amata, A láz, mi azonban ma a Körforgás című könyvét ajánljuk, amely ebben az évben jelent meg a hazai könyvesboltokban. A regény egy önmagát és gyökereit kereső félig angol, félig francia fiatalember bolyongásait követi nyomon, miközben két évszázad egyetemes és személyes históriájának lenyűgöző freskóját vetíti elénk. Emberi sorsok keresztezik egymást korszakokon és kontinenseken át, a francia forradalomtól a 68-as párizsi eseményekig, a mauritiusi rabszolgafelkeléstől az algériai háborúig, Nizzától Mexikóig, Londontól Mauritiusig. Forradalmak és háborúk, eszmék és személyes küzdelmek, megtalált és elvesztett álmok váltják egymást nemzedékek során át örök körforgásban.
A könyvről bővebben itt olvashatsz.

Doris Lessing: Az arany jegyzetfüzet

A Perzsiában született, de sokáig Dél-Afrikában élő, idén kilencvenéves brit írónő 2007-ben kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. A magyarul 2008-ban megjelenő A fű dalol című regényével vált világszerte híressé, azóta több könyve - a Megint a szerelem és Az ötödik gyerek - is olvasható magyarul.

Egyik fő műve, és sokak szerint a 20. század legfontosabb regényei közé tartozó Az arany jegyzetfüzet egy sikeres írónő, Anna Wulf harcát örökíti meg. Az ötvenes évek Londonjában élő, lányát egyedül nevelő szerző attól fél, hogy kicsúszik lába alól a talaj, elveszti kapcsolatát a külvilággal, és megőrül. Ezért naplóba kezd, gondolatait négy jegyzetfüzetbe rögzíti; a feketébe Anna múltja, a pirosba politikai nézetei, a sárgába az érzelmi élete, míg végül a kékbe a mindennapok történései kerülnek. Szerelem és visszautasítás, hűtlenség és szexuális felszabadulás, politikai szekértáborok és családi traumák, elvesztett haza és megtalált női identitás története Lessing regénye.
A könyvről bővebben itt olvashatsz.

Orhan Pamuk: Isztambul

A török író, Orhan Pamuk 2006-ban kapta meg írói munkásságáért a Svéd Királyi Akadémia elismerését. Ugyan a szerző első regényét a hetvenes évek közepén adta ki, igazi hírnévre csak a kilencvenes években tett szert: az 1995-ben megjelent Yeni Hayat, Az új élet hatalmas szenzáció volt Törökországban, az ország történetének leggyorsabban fogyó regénye lett. A magyar olvasók Az új élet mellett a Fekete könyv, a Nevem Piros, A fehér vár és a Hó című műveit is olvashatják.

A török kultúra szerelmeseinek kötelező olvasmány Pamuk Isztambul című könyve, amelyben a szerző lenyűgöző fantáziával kelti életre szülővárosát, regényeinek visszatérő helyszíneit, miközben Isztambul eddig ismeretlen arcát is bemutatja. A történetek elsősorban a város európai részén játszódnak, de fontos szerepet kapnak Isztambul elhagyott derviskolostorokkal tarkított egzotikus negyedei is, valamint a Boszporusz, amely a boldogság "egyedüli, kiapadhatatlan forrása".
A könyvről bővebben itt olvashatsz.

A hozzászóláshoz be kell lépned. Amennyiben regisztrálni szeretnél, megteheted itt!