Rejtélyes sorsú kéziratok

Október 20. 14:06

Fellángolt a vita Franz Kafka egyik leghíresebb művének, A pernek a kéziratáról: Izrael bejelentette, hogy Németországnak vissza kellene szolgáltatnia a huszonegy évvel ezelőtt egy nyilvános átverésen megvásárolt, ma már kincset érő eredeti írást. Nem ez az egyetlen olyan kézirat, amelynek egészen rejtélyes, kalandos a története.

Az izraeli nemzeti könyvtár vezetője a Háárec című napilap hasábjain azt követelte Németországtól, hogy szolgáltassa vissza a Kafka-kéziratot, Schmuel Har Noy szerint ugyanis egyedül Izraelnek van joga a kézirathoz. "A német archívum tudta, hogy probléma van a kézirat körül, amikor huszonegy évvel ezelőtt hozzájutott, de képmutató módon ragaszkodik ahhoz, hogy törvényesen jutott hozzá" - mondta Meir Heller, az izraeli nemzeti könyvtár jogi képviselője.
    
Ulrich Raulff, a marbachi német irodalmi archívum igazgatója szerint ugyanakkor a kézirat megszerzésének jogszerűségéhez nem férhet kétség. 1988-ban a Sotheby's londoni árverésén, a "nyilvánosság szeme láttára" tettek szert a kéziratra - hangsúlyozta Ulrich Raulff, hozzátéve, hogy a dokumentum a kutatók rendelkezésére áll.

A zsidó származású Kafka halála előtt arra kérte barátját, Max Brodot, hogy égesse el műveit. Brod azonban inkább nyilvánosságra hozta azokat, Kafkából pedig világhírű író vált. Max Brod a náci eszmék elől menekülve 1939-ben hagyta el Prágát és a későbbi Izraelbe ment. Kafka műveinek kéziratát egy bőröndben vitte magával. 1968-ban bekövetkezett halála után a szövegek Brod egykori titkárnőjéhez kerültek.

Esther Hoffe túladott néhány kéziraton, többek közt A per kéziratán is, amelyért kétmillió dollárt kapott. Az izraeli nemzeti könyvtár szerint azonban a kéziratot Brod végakaratával szembe menve adták el. Esther Hoffe két évvel ezelőtti halálát követően a Brod-hagyaték két lányára, Ruthra és Havára szállt.

Rejtélyes sorsú kéziratok - Magyarországon

Kalandos sorsa volt a 2006-ban elhunyt Faludy György Karoton című regényének is, amely sokáig ismeretlen volt a magyar olvasók számára - nem véletlenül. A szerző a hatvanas évek közepén lett kész költői hangvételű, misztikus művével, amely a keresztényüldözések korában játszódik. A könyvet 1966-ban kétszer is kiadták angol nyelven (Londonban Karoton címmel, New Yorkban pedig City of Splinteres Gods címen), a magyar eredetit azonban Faludy elvesztette - több száz versfordítással, a Rotterdami Erasmusról szerzett regényes monográfiával, Rabelais Gargantuájának átköltésével, és persze számtalan cikkel, esszével és alkalmi írással együtt. Az, hogy ma mégis olvashatjuk magyarul a Karotont, Orbán János Dénesnek köszönhető, aki a nehezen megszerzett angol változatból "visszafordíttatta" magyarra.

Ugyancsak rögös utat járt be Móra Ferenc elveszettnek hitt kézirata, a Hannibál feltámasztása. A szerző 1924-ben készült el kisregényével, amelyet azonban a Horty-rendszerre vonatkozó kritikai él miatt nem jelentethettek meg, a kéziratot rejtegették. A művet először a háború után, 1949-ben ismerhették meg az olvasók, ekkor hozta le a Magyar Nemzet folytatásokban. A szöveget azonban alaposan cenzúrázták: kihúztak belőle minden olyan mondatot, amely a Szovjetunióra tett megjegyzéseket. A teljes és eredeti változat végül 2004-ben jelent meg.

Egy sokáig teljesen ismeretlen József Attila-vers kézirata is csupán pár évvel ezelőtt került elő: a költő egy 1925-ben publikált, Ady Endre-versfordításokat tartalmazó kiadványba írta le a Klasszicizmus 3 rímmel című, Babits Mihályt fricskázó alkotást. A kézirat egy könyvárverésen bukkant fel, azóta a Móra Ferenc Múzeum Irodalomtörténeti Gyűjteményének büszkesége.

A hozzászóláshoz be kell lépned. Amennyiben regisztrálni szeretnél, megteheted itt!