Ki a gyilkos? Nyolcvanéves a brit krimikirálynő

Február 15. 20:41

A nyolcvanéves Ruth Rendell által teremtett felügyelő, Reginald Wexford Angliában olyan védjegy, mint Sherlock Holmes vagy Miss Marple, s nyomozásai világszerte olvasók millióit nyűgözik le.

Az 1930. február 17-én született londoni lány újságírónak készült, karrierje azonban időnek előtte csúfos véget ért. Egy teniszklub évadzáró vacsorájáról írt, de az unalmasnak ígérkező eseményre el sem ment, így aztán a riportból kimaradt, hogy a szónok beszéd közben összeesett és meghalt. Elbocsátása után regényírásba fogott, s immár szabadon szárnyalhatott fantáziája. Néhány visszautasítás után 1964-ben megjelent első Wedford-krimije, a 75 fontos honoráriumnál azóta jóval nagyobb összeget utalnak számlájára a kiadók. A sorozat 22. kötete az idén ősszel lát napvilágot, s hírek szerint ez lesz a kingsmarkhami (egy kitalált angol kisváros) felügyelő utolsó rejtélye. Rendell sajátos hangulatú pszichológiai krimiket is publikál, munkásságának harmadik vonulatát a Barbara Vine álnéven közzétett pszichothrillerek jelentik.
   
Az írónő irtózik az erőszaktól, sokkal jobban érdeklik a lelkekben lejátszódó folyamatok. Műveiben a gyilkosság körülményei és következményei, a "miért tette?" nagyobb hangsúlyt kapnak, mint a "ki tette?", a hajsza a gyilkos után. Témái között szerepel a megszállottság, a félreértett kommunikáció, a véletlen hatalma, sötét családi titkok és eltitkolt bűnök. Társadalmilag elszigetelt, gyakran elmebeteg vagy halmozottan hátrányos helyzetű hősei a szerencsétlen körülmények hatására cselekszenek. Stílusa elegáns, alakjai hitelesek, cselekményvezetése kifogástalan, lélektani meglátásai élesek. A magát szocialistának valló Rendell regényeinek erőteljes társadalomkritikai élük van, egyben tükrözik az elmúlt évtizedekben lejátszódott társadalmi változásokat, így foglalkoznak a családon belüli erőszakkal, a nők helyzetének változásával.
   
A Wexford-regényeknek sikeres televíziós feldolgozása készült, a 48 részes sorozat 1978 és 2000 között vetítették. Egyéb alkotásait is többször vitték filmre: Pedro Almodóvar 1997-ben Rendell regénye alapján rendezte az Eleven hús című alkotását vagy például Lauren Bacall főszereplésével készült a Kezek fája. Ő maga kevés filmadaptációval elégedett, ezek közé tartozik az 1995-ben Claude Chabrol által rendezett A Judgement in Stone.
   
A számtalan irodalmi díj mellett Rendellt 1996-ban a Brit Birodalom érdemrendjének (CBE) parancsnoki fokozatával tüntették ki, a következő évben bárónői rangot kapott. Legalább annyira sztoikusan él, mint ahogy hőseit és azok cselekedeteit ábrázolja: délelőttönként ír, délután pedig a Lordok Házának munkáspárti padsoraiban kíséri figyelemmel az üléseket. Politikai befolyása persze kicsi, viszont sok tapasztalatot gyűjt össze, amelyeket műveiben hasznosít.


A hozzászóláshoz be kell lépned. Amennyiben regisztrálni szeretnél, megteheted itt!